Kipróbáltam a diszperzitet alapozásnak. Még üvegre is nagyon jól működik. Vettem néhány tubus szinezőpasztát is. Ennek több előnyét is tapasztaltam: többféle árnyalat keverhető ki, és olyan szép pasztellszínek jönnek ki néha, hogy nincs is szükség akrill festékre. Emellett keverhetőek is a színek.

Az aquacolor, jelentem, reped, mint a kisangyal.

A diszperzit száradási ideje: agyagcserépen kb. 10 perc, műanyagon, fémen, jó fél óra.

Diszperzit temperával színezve: Gyönyörűen fed, és ha rálakkozok, akkor kicsit kopottas hatást kelt. De lehet fölé vinni akril /hobby/ festéket nagyon szépen, könnyen egyenletesen fedi. Repesztőlakkot is próbáltam fölé és az fölé hobbifestéket, repedt ugyan, de vékonyan. Persze azt hiszem egyirányba huzigáltam a lakkot meg a festéket, még kipróbálom másképp is.

pl. Aqualakk, van matt, selyemfényű és fényes, 1 liter kb. 1000 Ft.

Aqva lakk, vizes bázisú lakk. Nekem is itt ajánlották a topikon. 1 l 3.000 Ft körül van, és festékes boltokban kapható. Gyorsabban is szárad, mint a dekupázs lakk, és nagyon jó.

Az alapanyagot le kell alapozni egy színnel, ez a szín fog majd a repedéseken átlátszani. Amikor ez megszáradt, fel kell vinni a repesztőlakkot. A repesztőlakkot nem szabad sajnálni, mert ha keveset hordtok fel, nem olyan jó. A száradási ideje min. 1 óra, de minél többet vártok a lakk száradásával, annál nagyobbak lesznek a repedések. Vigyázat, ha a felhordás után 24 órával nem viszitek fel a második színt, a lakk hatása elszáll. Nos tehát, megszáradt a lakk. Ezután következik a második szín felvitele. Itt is vigyázni kell, mert egyrészt ugyanolyan irányban kell kenni ezt a festéket, mint a lakkot, másrészt nem szabad az ecsettel visszatérni a már befestett részre, mert elfedi a repedéseket, és azok ott sose többet nem jönnek elő. Valamint ne legyen túl vizes a festék, mert ebben az esetben sem jönnek elő a repedések. Szóval elég macerás, de megéri.

A különböző repesztő lakkok különbözőképpen reagálnak...

csak vizes bázisú festékkel működik

Lefranc&Bourgeois öregítőlakk ill. a repesztő lakk. Lefranc & Bourgeois Antik firnis és Craquleir firnis.

Az első lenne az öregítő, sötét színű és büdös, a második, szép világos és kevésbé büdös.A nem magyar nyelvű használati útmutatója szerint először az öregbítőt utána pedig a repesztőlakkot kell felvinni. Alatta alapozás akril festékkel. Két komponens, külön-külön üvegben (méregdrágán!) egyik vízzel hígítható, a másik lakkbenzinnel.

Artes decor repesztőlakk

nagyon jól működik a Liános repesztős festékkel

Azért jó, mert nem kell külön kemény pénzekért lakkot venni.

A Pannoncolor ragasztólakk minden felületre jó, kivétel a textil, mert ott nem túl tartós… Gyerekek is használhatják… Én pl. gyakran készítek kaspókat egyszerű, mezei, olcsó terrakotta virágcserepekből.

Prandell Transferlack(csillogó): Ferenc krt.-i hobby boltban vettem A csomagolásán levő angol szöveg a következő: Vizes bázisú, átlátszó transzferlakk, ami egyben ragasztó és lakk. Ideális a szalvétatechnikához, vagyis arra, hogy a szalvéta motivumokat fa, műanyag, fém, stb. tárgyakra vigyük át. A tárgyat kenjük be hobbycolor akrill színnel, vagy alapozzuk magával a lakkal, ezután helyezzük rá a szalvátamintát, és vigyünk fel rá lakkot ecsettel. 15-30 percig hagyjuk száradni.

Ferrario decoupage lakkragasztó: az üvegre 790 Ft van ráírva, és elég sokáig elég, bár hatalmas nagy darabokat nem csinálok. Nagyjából akkora, mint egy bébiételes üveg.

Lehet sima tapétaragasztóval is dolgozni, az piszkosul beráncolja a szalvétát, viszont meg van az az előnye, hogy száradás után nem üt át annyira az alapszín tehát egy kék felületre is fel lehet vele tenni sárga napraforgót aláfestegetés nélkül, nem lesz zöld. Üvegre + a marha kényes rizslámpára bevált, akkor mindenre. Csak el kell találni a keverési arányt.

Tehát: műanyag edénybe kis vizet teszek, beleöntök egy kis port, kevergetem (1-2 perc alatt sokkal sűrűbb lesz) és ha nem elég sűrű, akkor még egy kis ragasztó. Kb. dekupázs ragasztó sűrűségűre kell keverni. Üvegre, fémre, műanyagra is jó.

Kiváló a METYLAN normál tapétaragasztó. Az útmutató alapján kell kikeverni. Egy liternyi ragasztó elkészítéséhez kb. 10.-15 ml ragasztópor szükségeltetik. Mikor madzagot erősítek fel vele, akkor keverem sűrűbbre és akkor 20 ml-t teszek egy liter vízhez. De ha kicsit sűrűnek találod, bármikor nyugodtan tudod hígítani vízzel. Ja és a megmaradt mennyiséget még hetekig használhatod.

én már fakopácsoltam üvegre és műanyagra is tapétaragasztóval. Ment, simán ragasztotta. sőt, azt hiszem, fémre is.

jó dekupázsolásra. Mondjuk eddig csak műanyagra próbáltam, nem tudom, hogyan viselkedne fán vagy üvegen. 120 ml-es kiszerelés 449 forintba kerül.

lehet gipszre is használni.

Festés: Először lefestettem temperával a keretet és a vízszintes felületbe is belementem kb. fél centit.

Szalvéta ragasztása: kb. másfél centis területe bekentem ragasztóval, majd rá a szalvéta, elsimítgatás, és elölről az egész. Majd a végén még egyszer lekentem ragasztóval, mert ugye még így sem fogta meg mindenhol a szalvétát. És mikor már megszáradt, akkor ráfújtam az akrill lakkot. Ezt is két rétegben, mert az első száradása után jöttek elő, hogy hol fogta be és hol nem. A lakkozástól a keret jóval sötétebb lett! Szóval erre figyelni kell, mikor az ember kiválasztja a kerethez való festéket.

Egy apró tanács, úgy lehet a legjobban belőni a szalvétát a gipszalapra, ha előre van festve a keret, hogy szárazon leteríti az ember és a felső szélét felülről lehajtva keni az első csík ragasztót, majd szalvéta visszahajt és középről két oldalra simít.

Nagy képeknél nem az „egészet” ragasztózom be előre, hanem sávonként ragasztózok, a szalvétát lesimogatom, aztán óvatosan visszahajtom, amíg engedi, megint pici ragasztó, oszt így tovább… Ilyenkor száraz ecsettel meg kézzel simizem a képet, és amikor teljesen fenn van, akkor kap még egy réteg ragacsot. És a legvégén a lakk, a kisebb gyűrődéseket elég jól kihúzza.

Nekem azóta szépek a képeim, amióta csak kívülről ragasztózom. Tehát a felületre szépen ráfektetem a szalvit, és azt kenem át ragasztós ecsettel. Nekem ez vált be. Így nem tudom eláztatni, és a nyomkodástól, majdnem gyűrődésmentes lesz.

Hőálló és vízszintes tárgyaknál lehet ezt alkalmazni. Beragasztózod (spéci deku ragasztóval, vagy a sima tapétaragasztó is megteszi) a tárgyat, hagyod a ragacsot megszáradni. Ez néhány perc. Utána a száraz felületre ráteszed a szalvéta legfelső rétegét, ráraksz egy sütőpapírt, és pamut fokozatra állított vasalóval rávasalsz 1-2 másodpercig. Vigyázz, mert ha a ragasztó kilóg a szalvéta alól, a sütőpapír könnyen ráragad. A sütőpapírt úgy húzd le hogy ne hagyd kihűlni.

Saját tapasztalatom, hogy arra is vigyázni kell, hogy mennyi ideig szárad a ragasztó. mert ha túl korán ráteszed a szalvétát és a sütőpapírt (selyempapír, zsírpapír is jó) és rávasalsz, akkor az egész odaragad. Ha viszont teljesen megszárad a ragasztó, akkor később feljön a szalvéta.

Ez a vasalós technika kiváló a csomagolópapírral történő dekupáláskor. Ilyenkor nem kell vízbe mártani (lsd. 1. old. „Mivel lehet”) a csomagolópapírt, hogy megpuhuljon.

Éppen csak be kell kenni ragasztóval az alapot. Keveset, de mindenhova, ahová kopácsolni akarsz. Hagyni kell megszáradni teljesen. Rá a szalvéta, rá egy selyempapír, 2-3 másodpercig gyengéden rásimítasz a vasalóval, óvatosan melegében leszeded a selyempapírt és kész.

Nem üt át a ragasztó, mert

A vasalós technikával készült műveket nem szabad vizes bázisú lakkal lekenni, mert a lakk átitatja a szalvétát és ráncos, gyűrött lesz.

Egyébként is aranyszabály, hogy a ragasztóból nem szabad túl sokat használni, mert ha nagyon átázik a szalvéta, akkor tuti a bukta.

Az alapanyagot le kell alapozni egy színnel. Ez a szín fog majd a repedéseken átlátszani. Amikor ez megszáradt, fel kell vinni a repesztő lakkot. Nekem a Baross u. 15-ben (itt volt régen a Kreatív Hobby, ami azóta átköltözött az Üllői útra) vásárolt kis üveges antik lakk névre hallgató cucc mindig bevált. A repesztőlakkot nem szabad sajnálni, mert ha keveset hordtok fel, nem olyan jó. A száradási ideje min. 1 óra, de minél többet vártok a lakk száradásával, annál nagyobbak lesznek a repedések. Vigyázat, ha a felhordás után 24 órával nem viszitek fel a második a színt, a lakk hatása elszáll. Nos tehát megszáradt a lakk. Ezután következik a második szín felvitele. Itt is vigyázni kell, mert egyrészt ugyanolyan irányban kell kenni a festéket, mint a lakkot, másrészt nem szabad az ecsettel visszatérni a már befestett részre, mert elfedi a repedéseket, és azok ott soha többet nem jönnek elő. Valamint ne legyen túl vizes a festék, mert ebben az esetben sem jönnek elő a repedések. Szóval elég macerás, de megéri vele küszködni.

Ferrario Esprimo nevű – 8 órával az alaplakk száradása után lehet felvinni, legkésőbb 24 órán belül. Minél hamarabb kenem rá, annál nagyobbak lesznek a repedések. Érdemes vastagon kenni az alaplakkot.

Megfigyeltem, hogy az első réteg kb. 15 perces száradása után lesz a legszebb, ha később kenem fel a repesztőt, kisebb repedések alakulnak ki, ha korábban, akkor elkeni az alatta levő festéket is.

Milyen felületen működik?

Volt olyan, hogy csak temperával festettem és nem jött a repedés (pedig vizes bázisú az is) kell mindig hozzákevernem akrillt is, hogy jó legyen.

Üvegre alulról elkezdve szépen feltekerve felragasztani a madzagot, hogy teljesen befedje, aztán jöhet a szalvéta, szintén telibe… főleg zöld és barna üvegeket érdemes így hasznosítani.

Kell hozzá egy spárgázni való akármi, egy guriga spárga, tapétaragasztó, víz, kézkrém… Kikevered a tapétaragasztót egy kicsit sűrűbbre, mint a szalvétához, és felpacsmagolod a dobozra, üvegre. Utána kézbe fogod a gurigát és letekersz róla egy jókora adag spárgát és a kézbevett tapétaragaccsal jól megtunkolod. Ezek után elkezded tekerni. Én úgy szoktam, hogy fejjel lefelé fordítom a dobozt, és az alján kezdem el tekerni, mert így az asztallapja alkalmas arra, hogy megtámasszam a kezem, meg tudjam közben forgatni a dobozt. És tekered, tekered, tekered…Ha az ami a kezedben volt elfogy, újabbat veszel, megismételve a tunkolást. Végén az oldalfalról egyszerűen továbbmész az aljára Ez egy kicsit macerás, de türelem… szépen az alját is betekered csigavonalban, és a végén elvágod a madzagot. Ezek után kezet mosol, és egy halom kézkrémmel bekened a kezed, mert iszonyatosan ki tudja szárítani a tapétaragasztó.

Nem fontos letekerni és elvágni a spárgát, lehet közvetlenül a gurigáról is tekerni.

Saját tapasztalatom: én soha nem vágom el a spárgát, hanem a gurigáról tekerem. Én tapétaragasztó helyett plextolt használok, egy a lényeg erős ragasztó legyen. Mindig a keskenyebb résztől haladok a szélesedő rész felé, ha egy forma széles, akkor én is alulról kezdem. Az üveget, dobozt, cserepet, stb. bekenem kb. 1 cm szélességben ragasztóval, majd feltekerek rá 1-2 sor spárgát, és azt jól odanyomkodom, hogy később se csússzon le. Ezt követően már csak arra figyelek, hogy egyenletesen és jól kifeszítve tekerjem fel a spárgát a beragasztózott felületre. Ha kész, jöhet a szalvéta, és ezután én le szoktam lakkozni vizes bázisú parkettalakkal.

Vizet teszel edénybe, erre szórod a gipszet, valamivel többet (térfogatilag), mint a víz volt. Egy kicsit hagyod belesüllyedni – így kevésbé lesz csomós, aztán kavargatod csomómentesre. Sűrű palacsintatészta állagú legyen, ha sűrűbb, akkor nagyon gyorsan köt, de annyira, hogy még időd sincs rendesen formába önteni. Ha meg híg, akkor csak beöntöd, a formát kissé megrázod és olyan egyenletes lesz, hogy ihaj!

A mennyiséget úgy próbálhatod ki, hogy a formába vizet öntesz, aztán ezt a vizet bele egy edénybe. Ennyi térfogatnyi gipsz fér bele (de ez már gipsz + víz legyen).

Ha gipszet sűrűbbre keveritek ki, kb. tejföl sűrűségnél még sűrűbbre, így az hamar szinte 2 perc alatt megköt, kb. 10 perc múlva már ki is lehet venni a formából. Én nem olajozom, simán kiesik a keretből. Ja és akasztónak rafiát használok, ami szép természetes hozzá.

Ha vizesebb, akkor sokáig tart a kiszáradás, ha sűrűbb, mint ahogy én is